.

GONDOLKODÁSMÓDUNK, TULAJDONSÁGAINK HATÁSAI

 

 

 

Az itt közreadott tapasztalatokkal szeretném a figyelmet felhívni, megmutatni tulajdonságaink közvetlen - azaz cselekedet nélküli - hatásait a természet egyes szintjeire, a társadalomra és a társadalmi közösségekre. Ha nyitott szemmel és szívvel, járunk-kelünk, megfigyelhetjük ezeket a hatásokat saját magunkon és a közvetlen környezetünkben. A tudomány is egyre több bizonyítékát fedezi fel a szavak, gondolatok közvetlen hatásának akár a DNS-re is (az aláhúzott szóra kattintva nyílik egy link).

 

"II. Meg kell vizsgálni és érteni a vírusok, baktériumok, férgek, rovarok létét az elemek és az érzelmek, gondolatok, emberi tulajdonságok összefüggésében, mint ok-okozat. 

II. 1. Baktériumok, vírusok*

a) Az ember hozza létre a negatív (víz jellegű) érzelmeivel: félelem (pl. betegségtől), aggódás, szorongás, halogatás, érzelmi tisztátalanság.

b) Az emberi gondolkodás és viselkedés hatásai módosítják és befolyásolják ezek tulajdonságait. A durva, mogorva emberi természet és viselkedés például ezen a szinten a mutációt segíti elő. Az arrogancia például erősíti a mutációt. Új, vad és kegyetlen hatású törzsek alakulnak ki (tűzelem-többlet).

II. 2. Férgek   

A férgeket mi hívjuk létre a negatív tulajdonságainkkal. Ide tartozó tulajdonságok: alattomosság (tűzelem), rágódó természet, aljasság, bizonytalanság, hitetlenség (földelem), renyhe...."   (A víz ereje a lélek bölcsessége

A halottak kívülről nézve, a fizikai test korlátozása nélkül élték meg újra, idézték fel a saját megélt élethelyzeteiket érzelmi- gondolati- cselekvő szinten, melyen keresztül meglátták önmagukat tulajdonságaik tükrében. Meglátták és megértették az összefüggéseket. Majd, mint a beszélgetések során mindig, a megértés, és a megértésből fakadó megbocsátás és bocsánatkérés felszabadította a legátolt energiákat és feloldotta a negativitást. Megkértem őket, segítsenek meglátni az így elért, elérhető változást is. A továbbiakban az egyes érzelmek és tulajdonságok hatásait, összefüggéseit láthatjuk a teljesség igénye nélkül. A sablon ugyanaz, hiszen ugyanazokra a területekre gyakorolt hatást vizsgáljuk. Azt talán lehet vitatni, hogy nehezen érhető tetten egy-egy tulajdonság hatása a tudatos szinten, de ez érthető, hiszen egy ember például nem csak dacos lehet kizárólag, hanem emellett lehet gőgös, türelmetlen vagy érdektelen is, és ez együttesen hat a szervezetére. De ha a problémáit, vagy betegségtüneteit vizsgálgatjuk ebből a nézőpontból, akkor felismerhető.

A környezeti problémákban és össztársadalmi szinten sok ember sokféle tulajdonságának csak az együttes hatása látható a felszínen, viszont, ha egy adott területen, adott időszakban sokan gondolkodnak hasonlóan, annak a hatása tetten érhető. Engem és a közreműködő, élő és nem élő társaimat nagyon megdöbbentették ezek a felismerések, ráébredések az összefüggésekre. Kérem, szánjanak rá időt! Bízom benne, hogy nem találják majd kárba veszett időtöltésnek. Próbáljuk meg ezeket a felismeréseket elhelyezni jelen valóságunkban. Talán rádöbbenünk néhány összefüggésre, és helyenként magunkra is ismerünk. Íme néhány jellemző tulajdonságunk:

 

Felelősség áthárítása másokra

A legnagyobb felelőtlenség, amikor az a felelősség áthárításában ölt testet. Az ember elkövet valamit türelmetlenségből, meggondolatlanságból, felületességből, vagy nem tudásból, esetleg saját gyengesége miatt felelőtlenül. Aztán, mert nem meri vállalni tettének súlyát, a felelősséget másra hárítja, bűnbakot keres. Ha tudatosan követ el helytelen tettet, előre látva cselekedetének másokra gyakorolt káros hatását, akkor másokkal szemben felelőtlen. Kihasználja mások gyengeségét, vagy kiszolgáltatottságát önző módon, a saját hasznára, majd bűnbakot keres, áthárít. Valakit mindig lehet okolni. Éppen ezért talán ez a legkárosabb gondolkodási, viselkedési mód. Fokozza egyik oldalon a félelmet, másik oldalon az agresszivitást.

A felelősség áthárításának a hatásai:

─ Levegőre: felkavarta. Hullámzás, széles légörvények.

─ Tűzre: a tüzet elfojtja.

─ Vízre: a vízben nagyon erős, durva lüktetés, remegés. Habzás, éles, apró fodrok a felszínen.

─ Földre: megbénul, megkeményedik, tehetetlen, megreped, meghasad.

─ Időjárásra: tűző napsütés, villámlás, hóvihar. Kaotikus, összezavart.

─ Vírusokra, baktériumokra: táplálja és elmérgesíti. Egyre növekvő fertőzött területek láthatók, gyors terjedésű járvány. Rendkívül fokozza az agresszivitást a vírusok között.

─ Gombákra: hasonló hatás. A mérgező fajok erősödnek, szaporodnak.

─ Rovarokra: összezavarja, elmérgesíti, agresszívvá teszi.

─ Férgekre: erősíti őket. Agresszívvá teszi. A hernyók, férgek dühödten rágják a fát. Sáskajárás.

─ Hüllőkre: tébolyult vadság.

─ Kétéltűekre: itt is agresszió, durvaság, téboly.

─ Puhatestűekre: a csigákat idegessé teszi, idegesen mozgatják a szarvaikat, összeakadnak a szemeik. A kagylók ki-be záródnak.  Agresszív viselkedés itt is.

─ Halakra: megőrülnek. Össze-vissza úszkálnak idegesen. Elveszítik a tájékozódó-képességüket. Öngyilkos bálnák.

─ Növényekre: a húsevő növények és a gyomok elvadult túlburjánzása jellemző. Például, a parlagfű szaporodik, jó hatással van rá, erőteljesebb lesz.

─ Állatokra: tébolyodottság, vadság, agresszivitás. Az állatkert olyan, mint egy bolondokháza.

─ Emberekre, emberi közösségekre

─ az egyénre: elszakad a valóságtól. Ő másképp látja, éli. Ő maga kevéssé zavart, nyugodtnak mondható, de lent tartja, gátolja a fejlődésben.

─ a szervezetre: a toroktájékot bénítja. Megfojtja saját agresszivitása.

─ a családra: az ilyen családtag mintha pórázon rángatná a család többi tagját. Azok nem tudják, hogyan viszonyuljanak hozzá. Nincs valós kép. Megdöbbentően kaotikus.

─ szűkebb közösségekre: ugyanúgy rángatja a társait. Elfordulnak az ilyen embertől. Nem ismerik ki magukat rajta. Felfordulást, kárt okoz.

─ össztársadalmi szinten: „tápszeren nevelt” társadalom. Nem látják a másikat, nem ismerik fel ezt, mint okot, és úgy viselkednek, ahogyan a másik szeretné, elvárja. Hazug, valótlan, alapok nélküli társadalom. Nincs felelősség, nincs öntudat. Konfliktusok.

─ politikára: egymásra mutogatás. Otthagyja, majd visszalép, elrohan. Asztalcsapkodás, felelősség nélküli döntések. Nem mérlegelnek, nem néznek előre. Hamis, valótlan, kockázatos, kaotikus, rendszertelen és rendezetlen, irreális. A tömegekre nézve veszélyes, káros, a bizonytalanságot erősíti. A konfliktusok szembeforduláshoz, hatalmi harchoz vezetnek.

─ egyházra: bizonytalanság a hívőkben. Ami jól hangzik, azt az egyház támogatja. Ha nem hoz hasznot, akkor elfordul tőle. Ha kiderül, Istennel és a bibliával takaróznak. „Isten akarata minden” (ami a javát szolgálja). Megfutamodás a felelősség alól. Vallási konfliktusok. Beleavatkozik a politikába.

A bocsánatkérés nagyon nehéz. Egy-két ember bár látja a felelősségét, még mindig elutasítja. A megbocsátás sem könnyű, különösen saját maguknak. Az ehhez a csoporthoz tartozó torzulás most feloldódott, de ezzel a gondolkodásmóddal sokat kell foglalkozni, mert jelenünkre nagyon eluralkodott.

A bocsánatkérés-megbocsátás visszarendezi a torzulásokat.

Kép: Masaru Emoto A víz rejtett bölcsessége

Agresszivitás

Az agresszivitás egyenes következménye a felelőtlenségnek, kihasználásnak, félelemnek. Sakk-matt helyzetből nem találnak más kiutat, mint hogy egymásnak esnek.

Hatásai:

─ Levegőre: fojtó levegőtlenség, fullasztó légkör, mintha vákuumban lenne a személy. Kifogy a hamis érvelésből, elfogy a levegője.

─ Tűzre: a tüzet túlságosan táplálja. Az akarat akaratossággá, dacos dühvé, indulatossággá változik.

─ Vízre: a vizet elapasztja. A szeretetet elfojtja, elégeti.

─ Földre: olyan a föld, mint az izzó láva. Kiszárad, megrepedezik, vulkanikus jelenségeket okoz.

─ Időjárásra: forróság uralkodik. Nincs szél, hogy hűsítsen.

─ Vírusokra , baktériumokra: a vírusok és baktériumok nem szaporodnak, hanem erősödnek, agresszívebbek lesznek.

─ Gombákra: a gombák szaporodnak, fejlődnek.

─ Növényekre: az un. kultúrnövényekre káros, kiöli, még a kaktuszok is kiszáradnak. A növények megrekednek a fejlődésben, majd visszafejlődnek, elpusztulnak. Általában a gyomok sem szeretik. Néhányat erősít, azok szaporodnak.

─ Rovarokra: a szokottnál harciasabbak, csatározások vannak közöttük. A szúnyogok kamikázeként röpködnek, nem is csípnek, inkább szúrnak. A legyek harciasabbak, szemtelenebbek.

─ Férgekre: a férgek össze-vissza tekerednek kínjukban.

─ Hüllőkre: mindig támadásra készek, felfokozott izgalmi állapot, ideges belső zavarforrás, stressz.

─ Kétéltűekre: hasonlóan zavartak.

─ Puhatestűekre: félelem jellemzi, a csigát is zavarja, nem tud menekülni, kiszárad.

─ Halakra: feszülten figyelnek, felfokozott stresszes állapot.

─ Állatok: visszahúzódnak, menekülnek, elbújnak. Félelmet vált ki belőlük és inkább visszavonulnak.

─ Emberekre , emberi közösségekre

─ az egyénre: tébolyult viselkedés, dühkitörések, kapkodás. Az agresszivitását az váltja ki, hogy a külvilág reakcióit nem képes kezelni, sarokba szorul és fél.

─ a szervezetre: leginkább az agyra hat, tompítja az agy funkcióit.

─ a családra: szétrobbantja a családot. Ideges, feszült állapot. A múlt fel nem oldott történésein vitatkoznak, bosszankodnak azon, ami elmúlt. Mögötte szomorúság és düh húzódik meg. Hangulatingadozás jellemző.

─ szűkebb közösségekre: megbetegíti, bepiszkítja, elrontja, életképtelenné teszi a kisebb közösségeket is.

─ össztársadalmi szinten: bomlaszt. Romlott, kaotikus, társadalomnak nemigen nevezhető tömeg. Mintha egy szennyezett sárfürdő lenne.

─ politikára: nagyon erős indulatok, szikrázó feszültség, elnyomás, mások kihasználása, kizsákmányolás, visszaélések, mások eltiprása. Cél a hatalom megszerzése, felülkerekedni mindenáron. Diktatúra, háborúk.

─ egyházra: elvadult, dogmatikus, itt is megjelenik a hatalom. Az agressziót a saját oldalára kívánja billenteni, a hívőket befolyásolni a saját érdek felé.

─ Hogyan lehet megszüntetni az agresszivitást? ─ kérdezem az embereket.

─ Türelem, elfogadás, segíteni akarás. Így lehet kivezetni az egyéneket a kátyúból. Valamelyik általában kimarad, leginkább a segítőkészség hiányzik. (A víz ereje a lélek bölcsessége)

 

Félelem

"A félelem az idősávokból több rétegen keresztül kerül a kosárba. Érzésben nagyon kellemetlen, kavargó érzés. A kosárban, mint sötét műanyag-takaró vagy függöny tárgyiasul. Ez a sötét érzés, mint sötét függöny takar el előlünk minden mást, és nem merünk benézni a függöny mögé, mert ott a mumus. Ha benéznénk megtalálnánk, megláthatnánk félelmeink okát, de attól félünk, hogy nem tudunk a helyzettel mit kezdeni.

A félelem okai:

a) Tudatlanság. Félelem az ismeretlentől.

b) Önbizalomhiány, bizonytalanság. Valami olyat mondtam például, amiért mások megszóltak, kinevettek és félek máskor megszólalni, pedig nincs rá okom, csak elbizonytalanodtam.

c) Ragaszkodás múltbeli kellemetlen emlékekhez. Félünk, hogy újra megtörténik, pedig a jelenben nincs semmi alapja, nincsenek ráutaló jelek.

d) Félelem a jövőtől, mivel nem látjuk a jövőbeli eseményeket. A jelenben nem gondolunk (általában) tetteink jövőbeli hatásaira tudatosan, de tudat alatt homályosan érzékeljük azt, és félünk a bekövetkezésétől. Vagy pedig azért félünk, mert bár világosan érzékeljük, hogy mit kellene tennünk, de kishitűségünk, önbizalomhiányunk, esetleg felelőtlenségünk visszatart.

e) Fájdalom. Félelem a fájdalomtól, mert egyszer már fájt.

f) Félelem a haláltól. Félünk tőle, mert a véglegesség, a visszavonhatatlanság képzetét sejteti. Keveset tudunk róla. Félünk foglalkozni vele, mert félünk az ismeretlentől.

g) Félelem magától a félelem érzésétől, mert nem tudunk föléemelkedni. Általában ragaszkodunk a vélt problémáinkhoz, ami nem is létezik. Emiatt azt nem látjuk, ami létezik, csak azt, amit kitaláltunk. Bebizonyítjuk magunknak a hideg kályháról, hogy forró. Pedig ez nagyon fárasztó. Az ember győzködi önmagát saját butaságáról, és éppen ezért nem érti.

─ Miből táplálkozik a félelem? ─ kérdezem az emiatt itt rekedt halottakat.

─ Én éltetem, mert nem jó nézőpontból figyelem a dolgokat, nincs bátorságom megnézni, hogy valóban kell-e félnem. Egyszerűbbnek látszik kijelenteni, hogy félek és elmenekülni. Most már látjuk, hogy valójában nem egyszerűbb, hanem sokkal bonyolultabb, mert rengeteg problémát vonz magához.

─ Mi a félelem? Hogyan lehetne megfogalmazni?

─ Hiány a pozitívumokból és többlet a negatívumokból.

─ A félelem vonzza, vagy magában rejti az agresszivitást?

─ A félelem magában rejti az agresszivitást. A személy semmivel sem mer szembenézni az önbizalomhiány miatt. Amikor már nem tud tovább behúzódni, átesik a ló másik oldalára és kirobban. A tehetetlenség erőszakba, támadásba fordul.

─ Kérem, nézzük meg együtt a félelem hatásait a különböző szinteken!

─ Levegőre: a levegő beszürkül a félelem hatására. Az ég nem a felhőtől szürke, hanem a szürke, szennyezett vízmolekuláktól. Poros, füstös, koszos. A levegő szerkezete tömörré, nehézzé válik. Párás záróréteg alakul ki a Föld körül. Nem tud lélegezni.

─ Tűzre: a tüzet elfojtja. Nem ég, csak sötétszürke füst. Üres, nincs melege.

─ Vízre: a vizet felbolygatja. Rezgéseit a víz átveszi és megváltozik a rezgése. Kitágul, kiterjed, több víz lesz. Szennyezett, híg, tartalmatlan. Inkább langyos és állott. Később mocsárra emlékeztet. Sűrű, töményen szennyezett.

─ Földre: a földet vizessé teszi, elárasztja. Befülled, befullad. Máskor terméketlen, élettelen, szennyezett, megkövült.

─ Időjárásra: hideg, nyálkás szeles és esős. Borult ég, szürke, sötét felhők, amiből ónos eső esik. Hűvös-hideg szomorú idő. Olyan, mint az érzés.

─ Vírusokra , baktériumokra: a vírusokra kifejezetten kedvezően hat. Élteti, növeszti, osztódásra serkenti. A baktériumokra kevésbé kedvező a hatása.

─ Gombákra: a mérgező, penészgombaféléknek kedvez.

─ Növényekre: elsárgulnak, megbarnulnak a levelek, azután lehullnak. A növények megbetegszenek, fonnyadnak, a gyökerük kirohad. Ami megél, az vagy durva és erős, mint például a sás, vagy nyálkás, erőtlen, szétmálló.

─ Rovarokra: megzavarja őket. Néha túl gyorsak, mintha menekülnének, néha megdermednek.

─ Férgekre: a férgek aktívnak látszanak, de mintha ez az aktivitás nem lenne tudatos.

─ Puhatestűekre: hasonló a hatás, mint a férgeknél, de tudatosabb.

─ Halakra: nagyon hat rájuk. Mintha a hal mindenféle félelmet magába szívna. Nem látszik, de a húsa vizesebb.

─ Hüllőkre: a krokodilok nem jönnek ki a partra, hátat fordítanak és visszamennek. Lassítja őket. A vízben élő fajtákra hat legjobban. Nem támogatja őket. Tudattalanul felveszik a rezgést.

─ Kétéltűekre: zavarja őket.

─ Állatokra: át is veszik az embertől, de meg is érzik. A félelem tette agresszívvé az állatokat. Félelmükben hirtelen támadnak, megvadulnak, kiszámíthatatlanok. Jellemzően elgyöngülnek, fulladoznak, bezárkóznak az élőlények.

─ Emberekre , emberi közösségekre

─ az egyénre: az egyén lelkierejétől, alapbeállítódottságától függően változó; agresszív, szomorú, depressziós, magába zárkózik. Elzárja a változás-változtatás lehetőségétől, mindenben akadályozza. Bénult, megakad.

─ a szervezetre: felemészti a szervezetet. Leginkább a gyomorra hat. Minden gyomorbetegség kiindulópontja. Keringési problémák (vese, szív, vérnyomás). Blokkok az agy különböző pontjain. Homály, lassúság, súlyosan tompítja a látást és a hallást.

─ a családra: szétbomlasztja. Idegesség, feszültség, elszigeteltség.

─ szűkebb közösségekre: itt is bomlaszt.

─ össztársadalmi szinten: zűrzavart okoz, az egyének különböző érzelmi beállítottságai egymásnak feszülhetnek, vagy általánossá válhat a félelem. Káosz, zavarodottság.

─ politikára: itt is zűrzavar. Kiéleződik a harc a hatalomért.  Félelem a hatalom, a presztízs elvesztésétől, ezért a hatalom félelemben tartja a társadalom tagjait. Lent félelem a megtorlásoktól, a büntetéstől, az elszegényedéstől, az éhezéstől. Az egyetlen „pozitívum”, ha maguk a politikusok félnek, mert addig csöndben maradnak és addig nem nő a baj.

─ egyházra : kihasználja, a félelemre épít, mint a politika. Helyenként a dogmákba (tanok) beépíti. Félelem Istentől, Isten büntetésétől, a pokoltól. (A halottként jelenlévők között van szerzetes és sok vallásos személy, akikkel erről beszélgetek.) A vallás stabilabb, mint a félelem, ezért látszólagos menedéket ad. A vallások megkülönböztetik, elhatárolják magukat más vallásoktól, azokat elutasítják. Ugyanezt teszik az egyház képviselői és hívői. A megkülönböztetés is félelmet és más problémákat vonz és generál. A vallást a félelemből eredő hiszékenység is támogatja, létrehozhat szektákat. A vallásokban Istent, egy magasabb hatalmat kell szeretni. De hogy tudom szeretni azt, akitől félek? És tudom-e szeretni önmagamat? Ha magamat nem tudom szeretni és elfogadni, tudok-e szeretni másokat? Én építem a poklot, és én építem a mennyországot. A szeretet hiánya, az elfogadás hiánya, az elutasítás, a félelem, a magyarázatok hiánya miatti tudatlanság uralja a vallásokat. Az egyház maga a hit hiánya. Hitet tanít, de úgy tűnik, nem tudja mi az. A valódi hit gyakorlása és tanítása helyett elhiteti a dogmáit. Nem rombolni kellene a megkülönböztetéssel, hanem építeni az elfogadással és szeretettel ─ mondják most.

A feloldódás hatásai:

Egyre tisztább a víz, és minden tisztul. Már nagyon finom szemcséjű só jön, és mindent tisztának, egyensúlyban lévőnek érzek. Nincs elkülönült föld, levegő, tűz, víz,. Mindenben benne van minden. Ilyennek kellene lennie mindig. Szavakkal nehezen kifejezhető ez az érzés. Otthonos, békés, egyszerű, természetes tisztaság. Mindenből annyi, amennyi szükséges. Nincs félelem, és az emberek nyitott szemmel járnak, belülről figyelnek. Az itt lévő (halott) emberek egyre szebbek és vidámabbak. Kezdik felismerni félelmeik okát, és azt, hogy a félelem torzította el őket. A félelem a tudatlanságukból és bátortalanságukból származott. Miért jó, ha remeg a lábam? Ha félek bármitől? Teszik fel a kérdést önmaguknak. Az csak gátol, lebénít, elgyengít. Az adott pillanatban a bátorsághoz sem kell több erő, mint a félelemhez, de azon túl a félelem felemészti az erőt. Felemészt mindent: a természeti környezetet, a családi, közösségi környezetet, végül a személyt ─ most így látják már." (A víz ereje a lélek bölcsessége)

Zaj

Bár a zaj nem érzelem vagy tulajdonság, de úgy érzem, szükséges vele itt foglalkozni, mert bizonyos tulajdonságaink miatt zajosak vagyunk, zajossá tesszük a környezetünket, vagy sérül a hallásunk. Mindezzel sokat ártunk.

A test nélkül jelenlévők között vannak, akik még nem tudják, hogy halottak. Jelen voltak eddig is, de nem hallottak engem. Ők úgy haltak meg, hogy haláluk előtt megsüketültek, be volt dugva a fülük, vagy fülvédőt viseltek a zaj ellen. Most levették a fülvédőt, füldugót, és megkérdezik: szóltál? Megérezték, hogy most nincs rá szükségük. Érzik a többiek szeretetét, és ahogy szavak nélkül megnyugtatják őket, megértetik velük a helyzetüket. Most velük beszélgetek a hallásproblémájukról.

─ Valóban a nagy zaj miatt veszítették el a hallásukat?

─ Valójában nem. Sok mindent nem akartak meghallani. Nem figyeltek. Bezárták a fülüket, pedig mennyivel jobb lett volna, ha nem teszik. Ebbe menekültek. Ők választották. A munkahely zajos volt ugyan, de az otthonuk is. A többség zajos környezetben dolgozott. Nem szerették, de elviselték.  Idegesítő volt. Egy idő után már nem a munkára, csak a zajra voltak képesek figyelni. Bosszúsak voltak miatta, és ezt a feszültséget tovább vitték magukban más közösségekbe, otthonaikba és ezzel ott is zajt keltettek: ajtócsapkodás, viták. A gyerekzsivajt is zajként élték meg, pedig ez az élet velejárója. A zaj felborzolta a kedélyeket és összekuszálta az érzéseket. Az elutasítástól, el nem fogadástól még nagyobb lett a zaj. A környezetük azt hitte, hogy a hallásuk sérült és még hangosabb lett, hogy ők is hallják ─ mondják a kérdezettek.

A zaj→ elutasítás→ süketség még nagyobb zajhoz és félreértésekhez vezetett. Igazából bennük, belül volt a zaj. Minden külső zajt magukba zártak az elutasítással: „Ez nem tetszik, azt nem fogadom el, akkor miért hallgassam meg? Nem figyelek oda másokra, mert nem érdekel, amit mondanak. Csak én és az én problémám és véleményem fontos. Mások beszédjét csak zajnak hallom emiatt, ami zavar, ezért bezárom a füleimet.”

─ Ki volt ennek az oka, ki volt a hibás, honnan eredt?

─ Minden és mindenki, csak én nem, mondják cinikusan.

─ Most látjuk, hogy csak magunknak köszönhetjük. Ha nem használom a füleimet, nem működteti a szervezetem.

─ Jellemző volt-e a belső monológ, a belső beszélgetés önmagukkal, valamilyen sérelem vagy probléma kapcsán, ami lekötötte a figyelmüket?

─ Igen. Önmagunkban mindig beszélgettünk. Bár ez a beszélgetés egyoldalú és egyirányú volt, nem hallottuk, ha kívülről szólt hozzánk valaki.

─ Kérem, nézzék meg, szükségszerű ekkora zaj a világban?

─ Nem lenne szükséges. Azért van, mert mindenki önmagával foglalkozik, a saját problémájára figyel, minden mást elutasít. Ha figyelne rád, azzal el- és befogad. Ezzel részedről oldódik a probléma. Ha elutasít, duplázódik benned a feszültség. Elszemélytelenedett a világ, nem fontos a másik.

─ Az úgynevezett relatív, vagy objektív zajok ─ mint a gépek zaja ─ függetlenek az embertől?

Nem, ő okozza. Nem a zajt hiányolja, a szükség fogalmával nincs tisztában.

─ A zajforrásokat mire használjuk? Például az üvöltő tv-, zenehallgatás, a felbőgetett gépkocsimotor?

─ Szükségtelen melléktermék. Egyrészt az ilyen ember önmagába zárkózik, és külső dologgal akarja felkelteni a mások figyelmét önmagára. Másrészt még nem keltette fel a figyelmüket a csönd. Valamikor elkezdődött és egyre jobban növekszik a zaj.

─ Lehetnének ugyanezek az eszközök, gépek csendesebbek is?

─ Ehhez egy kicsit nyitottabbnak kellene lenni egymás és a környezet iránt. Közvetlen megoldás most nincs, de el lehet kezdeni a figyelemmel a csendesítést, és akkor már ösztönözve vannak, hogy megtalálják a csendes gépek megalkotásának módját ─ válaszolják.

─ Furcsa, de csendes fegyverek vannak, mert használójuk nem akarja felkelteni a figyelmet a tevékenységére. Úgy tűnik, jelenleg csak erre van igény.

─ Kérem, nézzük meg most a zaj környezeti hatását a különböző szinteken:

─ Mindennek a rezgésszintjét érinti.

─ Tömörít vagy fellazít?

─ Tömörít, besűrűsít, nehézzé tesz.

─ Levegőre: megzavarja a levegő rezgését. Szennyeződés kerül a molekulák közé. A föld szennyeződései hullnak a fejünkre, zárják be a füleinket, takarják el a látásunkat és fojtogatnak bennünket. Tompít, lassít, összezavar.

─ Tűzre: elfojtja.

─ Vízre: felkavarja, lelassítja, állottá teszi. Összezilálja a szerkezetét. Helyenként sűrűbb, máshol lazább. Megállítja a fejlődésben. Az állaga változik meg. A zaj összetömöríti és megköti a szennyeződéseket. Nehéz és szennyezett lesz. Nem táplálja az életet.

─ Földre: bénítja, lassítja, tömöríti, terméketlenné teszi. A következő fázisban a terméketlen talaj fellazul, szétesik, porrá hullik. Itt hat a legerősebben, mert a földön van a legtöbb zaj. Bár, ha így haladunk tovább...

─ Időjárásra: összezavarja az éghajlatot a fenti tényezők alakulása szerint.

─ Vírusokra: szaporodnak, osztódnak. A baktériumok mérete lassan növekszik. Erősödnek, új törzsek jönnek létre.

─ Növényekre: kimondottan visszafelé fejlődnek. A levelei lekókadnak, elvizesedik. A zaj megköti a vizet az élő szervezetekben.

─ Rovarokra: elpusztítja. A zajos mezőgazdasági gépek tönkreteszik, összetömörítik a talajt, és emiatt a hasznos rovarok is elpusztulnak.

─ Férgekre: pusztulnak.

─ Hüllőkre, kétéltűekre: úgyszintén.

─ Halakra: azok is szenvednek, majd elpusztulnak. A nehéz, szennyezett állott víz nem megfelelő élőhely számukra.

─ Madarakra, állatokra: az állatokat összezavarja, lelassítja. Hasonlóan hat mindenütt. A gerincesek is elpusztulnak, de valamivel tovább bírják. Picit távolabb vannak a földtől és a víztől.

─ Emberre , emberi közösségekre

─ szervezetre: a zaj elzárja az embert a fejlődéstől. Tönkreteszi, kevésbé lesz aktív. Sorvadásos betegségek, alakulnak ki. Például: izomsorvadás, rosszindulatú daganatok, rákos tumorok, mert besűrűsödik a vér, elakad a keringés. Vese, gyomor, fül-halláskárosodás. A lábnál kezdődő ízületi betegségek. Fokozottan hat a csontokra. Meghajlik a gerinc, mert a zaj szétrázza, oldja a csont kötéseit. Törékennyé, rideggé válik, roppan, mint a száraz fa. Az ízületi folyadékok besűrűsödnek, majd kiszárad, és kopásos betegségek alakulnak ki. Az izmok és inak sem tartják meg a csontozatot, mert elveszítik a rugalmasságukat, merevvé válnak. Hat az idegrendszerre. A kisagy funkciói sérülnek. Károsan hat az egész élő szervezetre.

─ politikára: sokan lelassulnak és kevesen aktívabbá válnak. Ők túlkiabálják a többieket. A politika maga a zaj.

─ egyházra , vallásra: Az egyházra hasonlóan hat, mint a politikára. Az egyház sem csöndes. A vallás képviselői beárnyékolják a vallást és az emberek tudatát. Ők azok, akik mindenkit túl akarnak kiabálni, és időnként túl is kiabálnak. A hívőknek pedig csak erre nyitott a fülük. Nem ismernek mást, mert nem is fogadnak be mást. De még az ima sem csöndes, mert ritkán fakad a belső csendből.

─ Zaj-e a zene?

─ Igen. Mindegyik káros a maga nemében, a maga mértéke szerint, mert felzavarja a csöndet. A csöndet az ember nem szereti, mert a csöndben a saját gondolataival találkozik, és eljutnak hozzá más gondolatok is. Ettől azonban megriad, nem tudja kezelni, türelmetlen odafigyelni, meghallgatni.

A megértés, megbocsátás és bocsánatkérés után az emberek szó nélkül mosolyognak. Nem a szájuk mosolyog, hanem egész valójuk. Szépek, és a szemükben tisztaság tükröződik. Változott minden, mindenhol. Visszafelé lebomlik a torzulás addig, amíg az ember a zajjal nem kezdte el rombolni a környezetét, ahol még tisztaság van. Van szeretet és nincs félelem, nincs zaj. De van mérték. A mérték az, ami szükséges! " (A víz ereje a lélek bölcsessége)

https://hvg.hu/tudomany/20210419_zajszennyezes_fak_novenyek

 

 

Arrogancia, fennhéjázás

Az arrogancia a gőggel rokon, gyakran abból fejlődött beszéd- és viselkedésmód. Van, amikor a kishitű egyén így akarja leplezni saját tudattalan gyengeségét, nem tudását. Visszatetsző és talán a legtöbb kárt okozza. Hatásai:

─ Levegőre: a torkot irritálja, égetően meleg a levegő.

─ Tűzre: ez maga a tűz, éget, forró. Az eltúlzott öntudat ez, ami már sokkal inkább önhittség.

─ Vízre: felmelegíti, felforralja a vizet. Sűrűvé, ragacsossá teszi.

─ Földre: aszályt okoz. Kirepedezik. Nem kap sem vizet, sem levegőt. Kiszárad, töredezik, porzik. Hanyatlik a Föld.

─ Időjárásra: hőséget, nagy meleget okoz. Felmelegedés, a jégtáblák olvadása a sarkokon.

─ Vírusokra, baktériumokra: itt a mutációt segíti. A mutáns vírusok hirtelen kitörő, gyors lefolyású járványokat okozhatnak. Jön és megy....

─ szűkebb közösségekre: bomlaszt, elősegíti a közösség megszűnését.

─ össztársadalmi szinten: széthúzás, ellenségeskedés, önzés, mások hibáztatása. Olyan, mint most a magyar társadalom.

─ politikára: ellenségeskedés, politikai klikkek, csoportok alakulnak.

─ egyházra: kihasznál, befolyásol. Erősödik a befolyása, hatalma. (A víz ereje a lélek bölcsessége)