A VÍZ EREJE a lélek bölcsessége

Parapszichológia vagy alkímia?


avizereje.naoweb.hu kép

Megosztás
Elérési lehetőség

kovottiliajohanna@gmail.com e-mail címen

 

ÖSSZHANG és EGYENSÚLY

 

AZ EGYENSÚLY KIBILLENÉSÉNEK OKAI

 

...........„Gondolatainkból, szavainkból

és tetteinkből szövődik a háló körénk.”

......................................... (Svami Vivekananda)

 

 

A kibillent egyensúly látható mértéke

(A víz ereje a lélek bölcsessége)

A szénanáthás megbetegedések száma a gyógyszeres kezelések és a parlagfű agresszív írtása mellet/ annak ellenére húsz év alatt több mint harmincszorosára, 9828-ról 307365-re emelkedett Magyarországon. Mintha valamilyen törvényszerűséget mutatna ez a grafikon:. úgy tűnik, minél jobban írtjuk, annál több az allergiás, s annál több a parlagfű. A békesség és elfogadás lehet, hogy hatásosabb lenne, mint a harc, az agresszivitás..

avizereje.nanoweb.hu képA KSH adatai. Megjelent a Hajdú-bihari Napló 2011.08.01. számában

 

Az egyensúly, az összhang felborulásának, kibillenésének számos oka lehet, de, mert minden mindennel összefügg, nagyon fontos az összefüggések megértése. Véleményem szerint éppen azért rugaszkodtunk/rugaszkodunk el a természettől, mert csak a részletekre, az éppen időszerű problémára, tünetre, aktuális szükségletre helyezzük a hangsúlyt, kiragadva azt az összefüggésekből, a környezetből.

Nemrégiben egy bűzlő szemetes konténer mellett haladtam el, amelyikből nemcsak hogy kicsorgott a szemét, hanem mellette is felhalmozódott már. A háztartási hulladékon kívül mindenféle még használható tárgyakat tartalmazott. Elgondolkodtam azon, miféle furcsa szerzet az ember. Egész nap gürcöl, megalkuszik, megalázza és megbetegíti magát és másokat azért, hogy minél több dolgot termeljen, megvásárolhasson, majd alig használtan a szemétre dobjon. Mindeme pazarlás mellett a szegénységre panaszkodunk. És való igaz, nagyon egyenetlen a földi javak eloszlása. Így láttuk ezt egy szellemi szintű vizsgálódás alkalmával: ha minden ember csak a valós szükségletét elégítené ki, a Földnek mindössze egynegyede lenne kihasználva. A többi érintetlen maradna, és mégsem lennének éhező nyomorultak.

"... A helyes határok kijelölésével, helyreállításával az egyensúly visszaáll. Ez a visszanézéssel kezdődik. Egyénileg és együttesen. Az út: a múlt megértése→ visszafordulás a téves tapasztalatoktól→ visszatérés a helyes útra. A határ a múlt. A múltat teljes összességében kell látni, vizsgálni. Meg kell nézni, meddig kell visszamenni. Milyen következményei lettek a múltnak a határig, a döntésed pillanatáig. Minden határ egy válaszút is: mégy vagy maradsz? Ha állsz, miért állsz? Ha sietsz, miért sietsz? Miről nem veszel vagy nem akarsz tudomást venni? Mennyi időt szánsz egy problémára? És az elég, kevés, vagy sok? Te oka vagy okozata vagy-e egy adott problémának? És azt tudod-e, látod-e, érted-e miért?

Ok: tett: múlt (határ)→ okozat: érzelem: jelen (határ)→ ok: múlt→ okozat: gondolat, gondolkodásmód = jelen (határ) ok→ okozat = tulajdonság→ ok (határ) → okozat = tulajdonságból fakadó gondolkodás és cselekvés = jövőformálás.

És mit teszel a határon? Toporogsz? Érlelődsz? Készülődsz? Mire, milyen változásra, változtatásra? Mit milyenre változtatsz? Meglátod-e egy gondolat negatív jellegét, és tudod-e, felismered-e, hogy mennyi részed volt benne? Érdekel-e és látod-e, hogy a jövőben a határ túloldalán milyen változást hoz majd létre? Érdekel-e legalább a közvetlen környezeted? Milyen növény és miért pont az van az udvarodon? Tudod-e, meddig tart egy fa árnyéka? Ismered-e a lakóit? Ha nincs lakója, miért nincs? Érdekel-e, hogy mi van a föld alatt? Egy hatalmas fa gyökere? Egészséges vagy sorvad? Miért? Mik élnek a földben, a föld alatt és felett? Miért épp azok? Miért nem ültetünk fákat, parkot? Mi tart vissza? Miért hagyjuk, hogy a mesterséges növények vegyék át az adatott (természetesen létrejött, fejlődött) növények helyét? Mi az, ami még természetes, amin az ember még nem módosított? Miért akar az ember mindent tönkretenni, birtokolni, mindenbe beleavatkozni? És mindezt miért? Vannak egyáltalán kérdéseid? Kíváncsi vagy valamire? Vagy érdektelenül rohansz a semmi felé?

Hogy képesek legyünk változni és változtatni, meg kell érteni az összefüggéseket érzelmek, gondolatok és tulajdonságok között: a negatív érzelmek negatív gondolatokat szülnek, és viszont. Ha ezt a negatívitást hosszú ideig megtartjuk, együtt tulajdonsággá merevednek, negatív tulajdonságokat hoznak létre bennünk. A negatív tulajdonságok miatt megakasztjuk, gátoljuk, megrekesztjük, vagy helytelen irányba tereljük a fejlődést. Ez a gát az, ami a ragaszkodást, a mozgásképtelenséget idézi elő. Ami miatt megfásul, megkeményedik a kéreg. Kérgen érthetjük a növények elfásult kérgét, a terméketlenné vált, kiégett földkérget, de a megfásult, megkeményedett emberi érzelmeket, bezárkózott szomorú embereket is." (A víz ereje a lélek bölcsessége)

"Az elemek egymásra hatása állandó folyamat. Hol gyengítik, hol kioltják (semlegesítik), hol erősítik egymást, hol egyensúlyban, összhangban vannak. Ha bárhol felborul az egyensúly, a harmónia sérül, torzul: a sok tűz (logika, akarás) levegővé változtatja, felszárítja a vizet (kiégeti az érzelmeket), felégeti a földet (a logika elnyomja a hitet). A túl sok víz (érzelem) eloltja a tüzet (józan észt és az akaratot), a tűz támasztó elve nem tud érvényesülni. Elárasztja, megrontja a földet (gyengül a hit).

Mind a három hatással van az éterre, megváltoztatja azt. A túl sok tűz vagy túl sok víz egyformán elemészti az anyagi életeket. Elvész a föld, a hit. Csak a lebontó elv érvényesül. A ld, a hit hiánya miatt elvész a bizonyosság, a biztonság. Fellép a kétség, a kettősség. A tűz vagy a víz az úr. Ha kialszik a tűz, kialszik a fény, eláraszt a víz. Ha csak a tűz lobog, amit az elme száraz logikája (túl sok gondolat és akarat) táplál, elvész az érzelem, az érzékenység. Bárhol következik be az egyensúlyvesztés, hatása a természet minden szintjén érvényesül.

Az embert a kételkedés több irányban billentheti ki az egyensúlyból. Helyes értelemben nyitottabbá válok valami új megtapasztalására, megismerésére, megértésére. De okozhat félelmet is az újtól. Okozhat bizalom-önbizalom hiányt a saját és mások szándékát, képességét illetően. Ez esetben elbizonytalanít és bezárja a kaput a lehetőség, a megismerés előtt. Ebből nem könnyű megtalálni a kiutat, mert a félelem visszatart. Az előző is járhat nehézségekkel, de van bátorságom felvállalni, és ettől könnyűvé válik." (A víz ereje a lélek bölcsessége)

Az egyénre gyakorolt hatást az alábbi pontokban lehetne összegezni:

"1. Gondolataink, szavaink, érzelmeink, tetteink hatásai múltunkból és jelenünkből.

2. A bennünket körülvevő szűkebb és tágabb élő környezetünk gondolatainak, érzelmeinek, cselekedeteinek ránk gyakorolt hatásai.

3. Az elhunytak (ismerősök és ismeretlenek) által ránk gyakorolt, tudat alatt átadott-átvett gondolati, érzelmi hatások.

4. A tágabb értelemben vett világegyetem mentális (értelmi), asztrális (érzelmi) és fizikai (anyagi) energia kisugárzásának ránk gyakorolt hatásai." (A víz ereje a lélek bölcsessége)

Nagyon fontos a helyes irány és a helyes mérték. Az egyensúly elérése hosszú út. Megtartásához tudásra és hitre, bizalomra van szükség. A kételkedés a hit hiánya. Az egyensúlyt a kételkedés bontja meg. Ebből az ősmagból jön létre minden.

"Az eddig elmondottak érzékelésére képzeljük el szervezetünket egy egymás mögé helyezett hármas skálaként, mondjuk szintenként tízes beosztással. Láthatjuk, hogy egységnyi egyensúly-eltolódás valamelyik szinten, egyensúly-eltolódást von maga után a másik két szinten is. A szervezetben nem tízes beosztás van, és a szintek nincsenek egymástól mereven elhatárolva, így oda-vissza hatnak.

Létrejöhet a hatások számtalan variációja az egyén egyedi értelmi, érzelmi és fizikai érzékenységétől függően. Ugyanaz a hatás a jelenben más-más személynél, más-más gondolati, érzelmi és fizikai reakciót válthat ki éppen a múltbeli, tudattalan emlékek visszahatásai miatt. Az ellentétes gondolati és érzelmi hatások átszínezik egymást. Az együttes hatások kialakíthatják, módosíthatják és fenntarthatják a tünetet időlegesen vagy tartósan.

avizereje.nanoweb.hu kép

A jelek és formák nem egy-egy meghatározott gondolat-, érzelemtípust, fizikai tünetet jelölnek, hanem azok egyénenként eltérő összetettségére és sokféleségére utalnak. (a szerző)

Például: X jelű helytelen gondolat létrehoz Y érzelmi hatást, ami Z jelű fizikai fájdalmat vált ki. Ez összegződik K jellegű érzelemként és kivált egy 2-es fizikai tünetet. Ez a két érzet 3-as gondolati mintához vezet, ami visszacsatol az X gondolathoz és K jellegű érzelemhez. Egy, már elhunyt személy átadott 6 jelű gondolata visszacsatol a hatodik szintről a második szinten kialakult Y jelű érzelemhez, így egy összetett, 4Y jellegű érzelmet vált ki és egyidejűleg 5Z2 jellegű fizikai érzetet. Ezek halmozódása a későbbiekben együtt új, 7X típusú gondolatot és e gondolatból táplálkozó általános levertséget okozhat (példaképpen). Majd a VIII. szinten 6YZK rossz közérzetben és 6Z3 fizikai tünetként jelennek meg. Ha az egyensúlyt nem állítjuk időben helyre, a fokozott torzulás minden szinten egyre súlyosabb tünetegyüttest hoz létre: a IX. szinten újabb, összetett 3X6 gondolati visszacsatolás miatt 2KX4 lelki fájdalommal számolhatunk a 6Z3 fizikai érzet mellett. A X. szinten tovább romlik az állapot: Y3X7 gondolati beidegződés, 5Y3Z6 pszichikai érzet és X3Z7 fizikai betegségtünet jelenik meg a fizikai testben. "(A víz ereje a lélek bölcsessége)

"Saját felelősségünket és agresszivitásunkat másra hárítjuk, bűnbakot keresünk. Így például az allergiánk okát a parlagfűre és egyéb gyomokra hárítjuk. Az agresszív kiirtási szándékunkkal védekezésre kényszerítjük. Bármely populáció védekezik a kihalás ellen. A parlagfű a szaporaságával tud védekezni. Agresszíven betörekszik oda is, ahol azelőtt nem volt jellemző. Olyan, mint az agresszív ember. Mindent elnyom, kisajátít, kiirt kénye-kedve szerint. (De) minél jobban irtjuk, annál több az allergiás, s annál több a parlagfű. Eredetileg, mint arra az elnevezése is utal, a parlagon hagyott területeken terjedt el. Nem számított természetes élőhelyének az erdő, a megművelt kert. Átvitt értelemben a parlagon hagyott, negatív érzelmektől (pl. félelem) uralt, és emiatt természetes védekezésre (szeretet) képtelen szervezetben tud allergiás reakciókat kiváltani. A cél éppen a figyelem felkeltése. Szaporaságát pedig a helytelen érzelmeinkből és tulajdonságainkból eredő helytelen gondolatainkkal, tetteinkkel segítjük elő." (Lásd: Elutasítás, Agresszió) (A víz ereje a lélek bölcsessége)

Vizuálisan elképzelhetjük ezt úgy is, hogy egy háromkarú mérleg serpenyőjébe tesszük a szellemi (gondolati), a lelki (érzelmi) és a fizikai (anyagi: étel, ital dohányzás stb.) hatásokat. ha az egyik túl nehéz, kibillenti az egyensúlyból a másik kettőt.

„─ Mire volt jó a test? ─ kérdezem a halottakat.

─ Tapasztalatszerzéshez, tanuláshoz.

─ Problémáikra megoldás volt a halál? Mit őriztek meg az életükből?

─ Nem. A halál nem megoldás. Azt őrizgettük, amin nem tudtunk túllépni.

─ Érdemes volt ezeket gyűjtögetni?

─ Nem. A testből szemeteszsákot csináltunk.

─ Mit kellene másképp tenni, hogy ne gyűljön fel a szemét?

─ Magunkban is rendet tartani. Mindent a helyére tenni, vigyázni a belső tisztaságra is, nem csak a külsőre.

─ A nem megfelelő táplálkozás okozza a testben, a fizikai szervezetben a salak- és méreganyag (szemét) felgyülemlését, mint azt sokan gondolják?

─ Nem. Az étel okozta salakanyag és minden egyéb anyagi szennyeződés, a dohányzást is beleértve, csak bokáig-lábszárközépig érne. Az érzelmi összekeveredik a szellemivel és kitölti a testet. Ha így nézzük a testet belülről, bokáig szürke, felette tarka egészen a feketéig. Összetevődnek az érzelmek és gondolatok. Az a gondolat, ami a legmélyebb érzést kelti bennem, fekete." (A víz ereje a lélek bölcsessége)

Hogy hogyan járulunk hozzá az egyensúly, az összhang felborulásához gondolkodásmódunkkal ill. tulajdonságainkkal percről-percre,  arról a "Tulajdonságaink hatásai.. menüpontban láthatunk teljesebb (megdöbbentő) képet.

 

avizereje.nanoweb.hu kép


A kibillent egyensúly helyreállításának lehetséges lépései

Az alábbiakat a tulajdonságaink hatásainak ismeretén keresztül érthetjük meg (lásd még: Gondolkodásmódunk, tulajdonságaink hatásai menüpontokat)


"I. Az időjárás helyreállítása

Ehhez meg kell érteni az időjárást az elemek szintjén és az összefüggéseket más szintekkel.

1. 1. Az időjáráshoz kapcsolódó fogalmak az elemek szerint csoportosítva:

Levegő: szél

Tűz: vihar, hőség, szárazság

Víz: eső, jégeső, árvíz, aszály

Föld: földrengés, földcsuszamlás, vulkanikus jelenségek, el-sivatagosodás, terméketlenné válás.

I. 2. A fogalmakhoz kapcsolódó érzelmek és tulajdonságok

Szél:

a) Szél akkor keletkezik, amikor nincs rend. Amikor hiányzik a lendület, a tenni akarás és emiatt túl nagy a csönd. Ha a tehetetlenség uralkodik. Ezt az állapotot borítja fel a szél.

b) Amikor figyelmetlenség, felszínesség miatt elmegyünk valami fontos dolog mellett.

c) Amikor nem halljuk a csöndet, mert zajban fürkésszük a holnapot vagy bármit, aminek köze van a rendhez. Mert nincs rend. A szél a rend hiánya.

Tűz:

Tűz keletkezik, amikor az emberekben fellobban az indulat, és az indulatok, mint energiák viharosan csapnak össze. Fent villámlás-dörgés, lent kiabálás, indulatos szavak, összeütközés → tűz. Eléggé telítve van a légkör ezekkel az energiákkal, és visszahat az emberek viselkedésére. A vihar a düh látványos kifejeződése. Ilyenkor plusztöltést, többletenergiát kapnak az indulatok és felerősödnek. A villámok olyanok, mint az elektromosenergia-kisülések.

A tűzből lehet sok vagy kevés. A sok tűzhöz tartozik:

a) Vihar, villámlás; a rend hiánya a vihar kezdete. Időhiány, szükséglet feletti többlet, túlzások eredménye. Káosz a gondolkodásbanfeszültség→ vihar. Zűrzavarpusztuláshibás döntések hatásai.

b) Hőség; ide tartoznak: a türelmetlenség, a felelőtlenség, az irigység, a meggondolatlanság, a szertelenség és a tiszteletlenség, amelyek felhevült lelkiállapotot idéznek elő.

c) Szárazság; ide tartozó tulajdonságok: harácsolás, kapzsiság, békétlenség, támadás, hízelgés. Vonzata: a tűz „elharapózása”. Erőszakosság, pusztítás és pusztulás, kiégettség miatti szárazság.

A kevés tűzhöz tartozik:

a) Szárazság: a kevés tűz miatt is keletkezhet szárazság, ha tulajdonságaink miatt elfordulunk másoktól, az élettől. Az érzelmeink egyirányúvá válnak. Ide tartozó tulajdonságok: érdektelenség, céltalanság, fásultság, hiúság, gőg. Mindegyik visszahúzódáshoz, elhidegüléshez, magányhoz vezet. Vonzata: a mozgástér beszűkülése, mozgásképtelenség. A lélek elfordulása az élettől.

Víz:

Vízből is lehet sok vagy kevés.

Sok vízhez tartozik:

a) Eső, sírás, könnyezés: amikor az emberi lélek szomorú.

Ide tartozó tulajdonságok: aggódás, félelem. A szorongás idézi elő a szomorúságot. A durvaság is befolyással bír.

b) Árvíz: az elutasítás, az önzés túl sok esőt hoz. A haragtól a vízszint megemelkedik.

c) Jég, jégeső: amikor a víz a szomorúság, a makacsság, a ragaszkodás, az önsajnálat miatt görcsössé válik, megkeményedik. A jég a fájdalom. Ez esetben a vihar szükséglet alatti, negatív többletet hozott létre, ami fájdalmat okoz.

Kevés vízhez tartozik:

a) Aszály; az érzelmek hiánya. Idetartozó tulajdonságok: mohóság, alattomosság, aljasság, képmutatás, kétszínűség, lustaság vagy renyheség, mártíromság, önsajnálat, menekülés, puhányság. Hiányérzetszomjúság→ a víz minősége megváltozik, nem oltja a szomjat.

Föld:

a) Földrengés: önhittség miatti túlzott akarnokság. A durvaság, mogorvaság hozzájárul a földrengéshez (tűzelem-többlet).

b) Földcsuszamlás: bizonytalanság, határozatlanság. A bizalom és az önbizalom hiánya (földelem hiánya és vízelem-többlet) miatt elveszítjük a talajt a lábunk alól.

c) Vulkanikus jelenségek: kísérlet az egyensúly helyreállítására. Kitörés a megrekedt állapotból (tűzelem-többlet).

d) Elsivatagosodás: érzelmi sivárság (vízelem-hiány), érdektelenség (tűzelem hiánya), pusztító gondolatok (tűzelem-többlet).

e) Terméketlenné válás. Ide tartozó tulajdonságok: kihasználás, zsarnokoskodás, uralkodás (tűzelem-többlet), nemtörődömség, gőg.

f) Meddőség: meddő gondolatok és az érzelmek elutasítása.

A hit és a bizalom-önbizalom hiánya. Minden elem egyensúlyvesztése.

 

II. Összefüggések az elemek és a vírusok, baktériumok, férgek, rovarok léte, valamint a tulajdonságok között

 

Meg kell vizsgálni és érteni a vírusok, baktériumok, férgek, rovarok létét az elemek és az érzelmek, gondolatok, emberi tulajdonságok összefüggésében, mint ok-okozat.

II. 1. Baktériumok, vírusok Nanométeres nagyságrendű, nukleinsavból és fehérjéből álló abszolút sejtparaziták,  melyek a gazdasejttel termeltetik újra magukat. Feltehetőleg az evolúció során a különböző sejtek örökítő-anyagából kiszakadt részletek, melyek bizonyos önállóságra tettek szert. (Alapismereti Kislexikon)

a) Az ember hozza létre a negatív (víz jellegű) érzelmeivel: félelem (pl. betegségtől), aggódás, szorongás, halogatás, érzelmi tisztátalanság.

b) Az emberi gondolkodás és viselkedés hatásai módosítják és befolyásolják ezek tulajdonságait... Az arrogancia erősíti a mutációt. Új, vad és kegyetlen hatású törzsek alakulnak ki (tűzelem-többlet).

II. 2. Férgek

A férgeket mi hívjuk létre a negatív tulajdonságainkkal. Ide tartozó tulajdonságok: alattomosság (tűzelem), rágódó természet, aljasság, bizonytalanság, hitetlenség (földelem), renyheség, becstelenség, erkölcstelenség (vízelem).

II. 3. Rovarvilág

Negatív érzelmeinkből és tulajdonságainkból fakadó negatív reakcióinkat tükrözik vissza a rovarok. Mi tápláljuk a gyengeségünkből (vízelem), félelmeinkből (atkák /vízelem/), tiszteletlenségünkből (légy /tűzelem/), szertelenségeinkből (hangyák /tűzelem/), kapzsiságunkból (darazsak, sáskák /tűzelem/) fakadó helytelen gondolatainkkal (levegőelem). A helytelen gondolatokból durva, arrogáns viselkedés fakad, amely káoszt okoz. A harcias típusú rovaroknál (hangyák, darazsak) a durvaságot, vadságot erősíti. Hatása hullámokban is jelentkezik, olyankor felbolydulnak, támadóak (sáskajárás). Az elutasítás, elfogadás hiánya a rovarok bizonyos fajaira negatív hatással van, ellenségeskedést szül. Megtámadják egymást...  Sokan vannak, nyüzsögnek, összegyűlnek. Bogárinvázió. Ahol sok a feszültség, ott sokkal több bogár van, odagyűlnek. Mindenhol sok van, mintha megsokszorozódnának. Szaporodnak. Leginkább a kitinpáncélos rovarokat erősíti. A legjobban a csótányfélékre hat. Erősödnek, szaporodnak az ilyen emberi környezetben.

Nagyon fontos ebből a szempontból, hogy a bebábozódás, illetve a vegetációs időszakban milyen hatások érik a bogarakat. Ezek a hatások változtatják meg őket, ezt tükrözik vissza az aktív időszakban az emberre. Ez egy misztikus, nehezen tetten érhető, de létező hatás...

III. Növények: újakat kell teremteni, de nem mesterségesen...

IV. Állatok, emberek: hatások, összefüggések meglátása, megértése...

V. Információáramlás: tiszta szellemű, őszinte, nyílt kommunikáció szükséges...

VI. Gazdaságpolitika: szükséglet szerinti, önzetlen adok-kapok a profitorientáltság helyett...

VII. Életközösségek:

A) Család: új, egyéni és közösségi lelki-szellemi fejlődést segítő családmodell megteremtése szükséges...

B) Politika: egyéni érdektől mentes társadalmi vezetésre van szükség...

C) Vallás: fel kell oldani a vallás okozta megosztottságot...

VIII. Élet és halál: meg kell érteni, és összhangba kell hozni a lét folyamatait.

A torzulásokat, egyensúlyvesztést úgy tudjuk megállítani és helyreállítani, majd megtartani, ha változtatunk gondolkodásmódunkon, megszüntetjük a negatív érzelmeket és megváltoztatjuk ilyen irányú tulajdonságainkat, melyek helytelen cselekvésre ösztönöznek minket túl azon, hogy önmagukban is hatással vannak a természet minden szintjén. Hogyan tudjuk mindezt elérni?

A) Fel kell oldani a múlt torzító hatásait (pl.:Tiszta Forrás módszere)

„Egyre több és több gondolatot ültettünk el. Cselekedni akarnak. Visszafogni, átalakítani mások negativitását. Egyre többen vannak, egyre nyitottabbak. Nagyon sokan várakoznak, hogy elindulhassanak és tehessenek... A Föld most még kidobja a negatív dolgokat, hogy megtisztítsa magát, hogy legyen hely a jóra, amit az emberek teremtenek. Már nem csak vágynak, hanem akarnak tenni! Az akarat egyesülése hatalmas tetté sűrűsödik majd. A jóval is lehet pusztítani, de ez a pusztítás inkább átalakítás, helyreállítás.”

B) Meg kell tennünk a helyes lépéseket önmagunk és mások javára.

„Ha te eltérsz a megírttól, vele mozdul minden szál, és módosul minden” (Az a bizonyos sorskönyve c. interjúból)

A különféle vallások, bár helyenként eltérő megfogalmazásban, egymáshoz viszonyítva több-kevesebb pontban, lényegében azonosan határozzák meg tanításaikban, mint pl. a keresztények Tíz parancsolata, hogy mi az, amit az ember élete során ne tegyen. Én a következőképpen, a tiltás helyett a nem ártó, önmagunk és mások javát szolgáló tevésre helyezném a hangsúlyt:

Tedd meg, ami neked fontos,

tetszik és jólesik, de nem árt senkinek!

És ha ez csak neked használ,

még akkor is meg kell tenned!

De ha használ másoknak is,

sokkal inkább meg kell tenned!"

(A víz ereje a lélek bölcsessége)

 

A gondolkodásmódon kell változtatni, és a jövő változhat!

Hiszem, hogy új korszak kezdődik, és nem csak számomra.



Hozzászólás



© Minden jog fenntartva.